Környezetvédelem - Természetvédelem - Hulladékgazdálkodás

Zaj- és rezgésvédelmi hatósági eljárások

A környezeti zaj- és rezgésforrás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rögzíti.

Létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények

A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

A különböző zajforrásokra vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeket, és azok értelmezését a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet rögzíti.

Azokban a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, amelyekben a felügyelőség szakhatóságként eljár, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 2. számú melléklete rögzíti. (http://nydtktvf.zoldhatosag.hu/images/dok/szakhat_zaj.pdf)

Üzemi vagy szabadidős zajforrás esetén a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni.

A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló eljárás szabályait, valamint a megállapítható határértékek mértékét a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet rögzíti.

Zajkibocsátási határérték megállapítására az üzemeltető által benyújtandó kérelem a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete szerinti adatokat kell, hogy tartalmazza. (http://nydtktvf.zoldhatosag.hu/images/dok/zaj-kérelem.doc)

Amennyiben a zajkibocsátási határérték kérelem benyújtását nem előzte meg olyan szakhatósági eljárás, amelyben a felügyelőség részére a Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti dokumentáció megküldésre került, úgy a zajkibocsátási határérték kérelemhez a megállapítandó határértékek betarthatóságát igazoló (méréssel vagy számítással alátámasztott) dokumentációt is be kell nyújtani.

A környezeti zajforrás üzemeltetőjének abban az esetben nem kell zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a tervezett zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy a zajforrás hatásterületének határvonala a számítások illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a teleingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

A zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének I. fejezete rögzíti.

Zajforrások üzemeltetésével kapcsolatos követelmények (üzemi, szabadidős zajforrás)

Az üzemi vagy szabadidős zajforrás üzemeltetője köteles betartani a környezetvédelmi hatóság által a számára határozatban megállapított határértékeket.

Amennyiben a környezetvédelmi hatóság ellenőrzése során észleli, hogy a környezeti zajforrás zajkibocsátása a határozatban megállapított kibocsátási határértéket túllépi, zajbírság fizetésére kötelezi az üzemeltetőt.

Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy az üzemi vagy szabadidős zajforrás által kibocsátott zaj a határozatban megállapított határértéket meghaladja, a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

A környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely a határértékek betartására hatással lehet (határérték-túllépést okozhat), valamint az üzemeltető személyének változását, és az üzemeltetés megszűntetését a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon (http://nydtktvf.zoldhatosag.hu/images/dok/zaj-változásjelentés.doc) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

Levegővédelmi engedélyezési eljárások

Az engedélyezési kötelezettséget (az engedély-köteles források körét, eljárási rendet) a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm.rend.) rögzíti.

A környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén a levegővédelmi követelményeket levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő

Helyhez kötött légszennyező pontforrás engedélyezésére vonatkozó főbb szabályok:

Helyhez kötött légszennyező forrás létesítésekor a levegővédelmi követelményeket az engedélyezési eljárás során úgy szükséges meghatározni, hogy annak várható levegőterhelése ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését, kivéve ha

a) az engedélyes a légszennyező pontforrás hatásterületén az egészségügyi határértéket várhatóan meghaladó légszennyező anyag tekintetében, a levegőterheltségi szint szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentését egyidejűleg biztosítja,

b) a légszennyező forrás létesítése következtében a levegőterhelés és a levegőterheltség szintje kisebb lesz, mint a légszennyező forrás létesítése előtti állapotban volt, vagy

c) az engedélyes bizonyítja, hogy a légszennyező pontforrás hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap levegőterheltség a légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket.

A levegővédelmi követelmények az elérhető legjobb technika alapján állapíthatók meg.

Amely légszennyező forrásnál az elérhető legjobb technikával nem biztosítható az egészségügyi határértékek betartása, az elérhető legjobb technikánál szigorúbb követelményeket kell meghatározni.

Amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg.

A nemzeti expozíciócsökkentési cél teljesülése érdekében, a PM2,5 levegőterheltségi szint mértékétől függetlenül, minden szükséges és aránytalanul magas költséggel nem járó, a PM2,5-expozíció csökkentését szolgáló intézkedést meg kell tenni.

A helyhez kötött légszennyező pontforrás engedély iránti kérelmek tartalmi követelményeit Korm. rend. 5. melléklet tartalmazza.

A helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetés során a légszennyező forrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti.

Az engedélyes a kérelemhez csatolt műszaki dokumentációval igazolja, hogy a műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek. Az engedély kiadásának feltételéül a Korm. rend. 23. §-a szerint mérések elrendelhetők.

Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza.

Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki.

Helyhez kötött diffúz légszennyező forrás engedélyezésére vonatkozó főbb szabályok

Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet (pl. nyílás, légző, biztonsági lefúvató szelep, tartósan nyitott ablak vagy ajtó, továbbá telephely burkolatlan, parkosítatlan területe, meddőhányó, hulladéklerakó stb.), a szabadban, félig zárt vagy nem zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást.

Korm. rend. 2. § 8. pontja szerint diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg.

Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.

Környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A környezetvédelmi hatóság a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket a környezetvédelmi engedélyben vagy az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg.

A környezetvédelmi hatóság a fenti bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges.

Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit a Korm. rend. 5. melléklet tartalmazza.

Az engedély legalább Korm. rend. 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza.

A környezetvédelmi hatóság az egyes tevékenységekés berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály szerint az egyes diffúz forrásokra határozatban állapít meg kibocsátási határértéket, anyagfelhasználási határértéket, levegővédelmi követelményeket.

Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki.

Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.

Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

A légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményei (Korm.rend. 5. számú melléklete)

1. a létesítmény, illetve technológia telepítési helyének jellemzői,

2. helyszínrajz a légszennyező források bejelölésével,

3. a tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése,

4. a létesítményben, illetve a technológiában felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

5. a létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

6. a létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai,

7. a létesítmény, illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások mennyiségi és minőségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások,

8. a kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások s egyéb műszaki megoldások,

9. ahol szükséges, a létesítményben, illetve a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, vagy csökkentő tervezett intézkedések,

10. további intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják,

11. a kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések,

12. annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának,

13. a hatásterület lehatárolása,

14. az 1-12. pontokban részletezettek közérthető összefoglalása.

Az engedélyben kötelezően meghatározandó levegővédelmi követelmények:

1. pontforrás esetén az elérhető legjobb technika alapján meghatározott egyedi kibocsátási határérték,

2. a betartandó műszaki előírások, és az üzemeltetés egyéb feltételei, amelyeket az elérhető legjobb technika alapján kell meghatározni,

3. azok a betartandó feltételek, előírások, amelyek a levegőterhelés minimalizálásához, vagy a légszennyezés megelőzéséhez, a kibocsátási határértékek, és a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek,

4. azok a betartandó feltételek, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, az országhatáron való átterjedés megelőzéséhez, és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében szükségesek,

5. a tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelmények, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamint a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát,

6. a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelmények,

7. azok az intézkedések, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek.

A Főosztály természetvédelmi hatóságként az alábbi engedélyezési ügyekben jár el.

- Természeti területen gyep és nádas művelési ág megváltoztatásának engedélyezése

(Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1)

bekezdés a) pont)

- Természeti területen gyep, nád és más vizinövényzet égetésének engedélyezése

(Tvt. 21. § (1) bekezdés b) pont)

- vegetációs időszakban történő fakitermelés végzésének engedélyezése

(Tvt. 33. (4) bekezdés

- Védett természeti területen kutatás, gyűjtés, kísérlet végzésének engedélyezése, kivéve, ha a kutatást országos jelentőségű védett természeti területen az igazgatóság végzi;

- Védett természeti területen a gyep feltörésének, felújításának, felülvetésének, öntözésének, legeltetésének, kaszálásának engedélyezése;

- Védett természeti területen a terület helyreállításának, jellegének, használatának megváltoztatásának engedélyezése;

- Védett természeti területen termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásának engedélyezése;

- Védett természeti területen az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásának, telepítésének engedélyezése;

- Védett természeti területen nád és más vizinövényzet égetéséhez, irtásának, aratásának, gyep-és parlagterület, tarló és szalma égetésének, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásának engedélyezése;

- Védett természeti területen növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét - befolyásoló vegyi anyagok felhasználásának engedélyezése;

- Védett természeti területen horgászat engedélyezése;

- Védett természeti területen közösségi és tömegsportesemények rendezésének, sportverseny,

technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezése;

- Védett természeti területen járművel történő közlekedés engedélyezése, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.

(Tvt. 38.§ (1) bekezdés a.) – j.) pont)

- Fokozottan védett természeti területre történő belépés engedélyezése

(Tvt. 40. § (1) bekezdés)

- védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtésének engedélyezése;

- védett növényfaj egyedének birtokban tartásának, adásvételének, cseréjének, kertekbe,botanikus kertekbe történő telepítésének engedélyezése;

- védett növényfaj egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításának engedélyezése;

- védett növényfaj egyedének preparálásának engedélyezése;

- védett növényfaj egyedének betelepítésének, visszatelepítésének, termesztésbe vonásának engedélyezése;

- védett növényfaj egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlet engedélyezése;

- védett növényfaj egyedének biotechnológiai célra történő felhasználásának engedélyezése;

- védett növényfaj természetes állományai közötti mesterséges géncsere engedélyezése

(Tvt. 42.§ (3) bekezdés a.) – h.) pont)

- védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásának, kivágásának engedélyezése

(Tvt. 42.§ (5) bekezdés)

- védett állat állományának szabályozásának engedélyezése;

- védett állat egyedeinek gyűjtésének, befogásának, elejtésének, birtokban tartásának, idomításának engedélyezése;

- védett állat egyedeinek szaporításának engedélyezése;

- védett állat egyedének kikészítésének, preparálásának, a preparátumok birtokban tartásának engedélyezése;

- védett állat egyedének élőállat gyűjteményben történő tartásának engedélyezése;

- védett állat hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítésének engedélyezése;

- védett állat állományai közötti mesterséges géncsere engedélyezése;

- védett állat egyede cseréjének, adásvételének engedélyezése;

- védett állat egyedének külföldre vitelének, onnan történő behozatalának, az országon való átszállításának engedélyezése;

- védett állat egyede visszatelepítésének, betelepítésének engedélyezése;

- védett állat kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásának engedélyezése;

- védett állat egyede fészkének áttelepítésének engedélyezése;

- védett állat egyedének háziasításának engedélyezése

(Tvt. 43.§ (2) bekezdés a.) – m.) pont)

 - állatgyűjtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élő védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításának, fenntartásának, üzemeltetésének engedélyezése.

(Tvt. 44.§ (1) bekezdés)

- barlangban, barlangszakaszban végzendő kutatás, kísérlet, gyűjtés engedélyezése

(Tvt. 51.§ (3) bekezdés a.) pont)

- barlangi búvármerülés engedélyezése

(Tvt. 51.§ (3) bekezdés b.) pont)

- barlangban végzett műszaki beavatkozás (bejárat, barlangszakasz lezárása, műtárgy elhelyezése, azok felújítása, helyreállítása) engedélyezése

(Tvt. 51.§ (3) bekezdés c.) pont)

- barlangban történő filmforgatás engedélyezése

(Tvt. 51.§ (3) bekezdés d.) pont)

- a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartásának, szaporításának engedélyezése.

(az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20.§ (3) bekezdés)

- a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a gyep feltörésének, felülvetésének, faültetvénnyé alakításának engedélyezése;

- a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a terület helyreállításának engedélyezése;

 - a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa telepítésének, kivágásának engedélyezése, kivéve a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágása;

- a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezésének, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezése.

(Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004.

(X. 8.) Korm. rendelet 9.§ (2) bekezdés)

- védett természeti területen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény létesítésének engedélyezése (A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996.

évi LV. törvény 31.§ (3) bekezdése)

A Hulladékokra vonatkozó engedélyek az OKIR lekérdezések oldalról kiindulva a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó, jogerős és érvényes, valamint a közelmúltban lejárt engedélyek adatait kérdezhetik le.

Az engedélyezési adatok nyilvánosságra hozatalának célja, hogy a hulladék termelői és birtokosai elsődleges, hiteles forrásból kaphassanak információt.

Az adatbázisba az engedélyezési eljárás során a felügyelőségek rögzítik az engedélyek adatait, amelyből a honlapon keresztül adatokat lehet lekérdezni. A rögzített hulladékkezelői engedélyek az Interneten a jogerőre emelkedéssel válnak elérhetővé, az adatokhoz való hozzáférést automatikusan vezérli a jogerőre emelkedés és az engedély érvényességének dátuma. A jogerőre emelkedett engedély, az érvényesség lejárta után még 90 napig érhető el az Interneten.

Az engedélyeket különböző szempontok szerinti, egyszerű és összetett keresési feltételekkel lehet lekérdezni. Keresni lehet az engedély számára, az engedélyes nevére, a kezelő telephelyre, az engedélyezett hulladékra, az engedélyezett kezelési tevékenységre, stb.